A légzés során a szervezet az energiatermeléshez szükséges oxigént felveszi, a sejtek anyagcseréjében felhasználja, és az eközben termelődött szén-dioxidot leadja. Ez a gázcsere a légzés szervrend- szerének közreműködésével valósul meg.
Szervezetünk egyik legfontosabb védekező mechanizmusa a köhögés, amely segít a légutakba került idegen anyagok (részecskék, kórokozók) eltávolításában.
A légzés során a szervezet az energiatermeléshez szükséges oxigént felveszi, a sejtek anyagcseréjében felhasználja és az eközben termelődött szén-dioxidot leadja. Ez a gázcsere a légzés szervrendszerének közreműködésével valósul meg.
A légzőszervrendszer részei az orrüreg, a garat, a gége, a légcső és a tüdő. A be- és a kilégzés során a légzőszervrendszer légútjaiban áramlik a levegő. A légutak első állomása az orrüreg, amely felmelegíti és párával dúsítja a beszívott levegőt. Belső felszínét csillós hámsejtek bélelik, amelyek megtisztítják a levegőt a porszennyeződésektől. Ha olyan idegen anyag kerül az orrüregbe, amely izgatja a nyálkahártyát, akkor tüsszentünk és a kiáramló levegő kisodorja a szennyeződéseket. A gégéből a levegő a légcsőbe, onnan a két fő hörgőbe, majd a jobb, illetve a bal tüdőbe áramlik.
Szervezetünk egyik legfontosabb védekező mechanizmusa a köhögés, amely segít a légutakba került idegen anyagok (részecskék, kórokozók) eltávolításában. A köhögés akkor keletkezik, amikor a tüdőből zárt hangrés mellet, a légzőizmok erőteljes összehúzódása során nagy mennyiségű levegő áramlik ki.
A köhögés hátterében általában a légutak gyulladásos megbetegedései állnak. Ezek kórokozói leggyakrabban a vírusok és baktériumok, amik cseppfertőzés útján terjednek. Az ép immunrendszerrel rendelkező szervezet sikeresen veszi fel a harcot a kórokozókkal szemben, azonban a legyengült immunrendszerű szervezet könnyebben megbetegszik. A legtöbb fertőzés ősszel és télen történik.
Légúti fertőző betegségek – megfázás, influenza, tüdőgyulladás
Asztma és allergiák
A COPD a krónikus obstruktív tüdőbetegség
Reflux betegség
Szennyezett levegő, festékek és penész
Heveny hörgőgyulladás (akut bronchitis)
Szamárköhögés
Száraz köhögésnek nevezzük azt a köhögéstípust, amely nem jár váladékkal, gyakran rohamokban tör elő.
A köhögés általában a szervezet védelmi reakciója annak érdekében, hogy az idegen anyag távozzon a légutakból, ami lehet kórokozó vagy nyák is. Száraz köhögés esetén a légutak nyálkahártyáját elsősorban valamilyen gyulladás (garat-, légcső-, tüdőgyulladás) ingerli. Jelentkezhetnek egyéb kísérő tünetek is, így például torokfájás, nátha, kaparó érzés a torokban. A légzőszervi betegségeken túl, egyes gyógyszerek mellékhatásaként is tapasztalhatunk száraz köhögést, illetve a légutakba került idegen anyagok (por, gázok, kemikáliák stb.) is kiválthatnak köhögési ingert.
Ha a hörgőnyálkahártyát beborító váladék összetétele megváltozik, a levegővétel nehézkessé válik, esetleg a légutakban, gyomorban irritáció alakul ki, akkor erre a szervezet köhögési reflexszel válaszol.
Akut köhögésről beszélünk, ha a betegség néhány nap alatt kifejlődik és el is múlik.
Az akut köhögéses panaszok hátterében leggyakrabban a felső légutak gyulladásos megbetegedései állnak, például torokgyulladás, gégegyulladás, tüdőgyulladás.
Krónikus köhögésről beszélhetünk, ha a köhögés tovább tart, mint három hét.
A krónikus köhögés mögött gyakori ok lehet a COPD, a tüdőbetegség, tbc, tüdőtágulat, mellhártyagyulladás, illetve egyes daganatok. A krónikus köhögés gyakoribb kiváltó okai az allergia, az asztma, a dohányzás és a refluxbetegség.
A köhögésnek sokféle oka lehet, így természetesen a köhögést kiváltó betegségek megállapítása és azok kezelése a legfontosabb, de néhány hasznos tipp a gyógyszer mellett segíthet:
A levegő páratartalmának növelése enyhítheti a köhögést
A garat eredetű száraz köhögés köhögéscsillapító tea elfogyasztásával, cukorka szopogatásával is csillapítható
A bő folyadékbevitel segíti a légúti nyálkahártya kiválasztását.
Az irritánsokat - pl. dohányfüst - a köhögés minden formájában kerülni kell.