Hurutos köhögés ellen a borostyánlevél erejével

Légúti megbetegedések

A gyulladásos felső légúti betegségek leginkább vírus vagy baktérium okozta fertőzés miatt keletkeznek.

Akut bronchitis

A hörghurut (bronchitis) a tüdő hörgőinek belső felszínét bélelő nyálkahártya gyulladását jelenti. Heveny és idült formában jelentkezhet. A heveny forma többnyire a légcsövet is érinti, rendszerint külső beavatkozás, kezelés nélkül is nyomtalanul gyógyul. Előidézője elsősorban vírusfertőzés, másodlagosan bakteriális felülfertőződés, de lehet a nyálkahártya irritációja is. A légszennyezés, esetleges megfázás, fáradtság vagy rossz tápláltsági állapot elősegíti a betegség kialakulását.

A heveny hörghurut legtöbbször a közönséges nátha részeként az orr és a garat gyulladásával együtt kezdődik, mely innen lefelé haladva továbbterjed a gégére, a légcsőre és a hörgőkre. Így a heveny hörghurutot gyakran a felső légúti fertőzés tünetei jellemzik: nátha, rossz közérzet, borzongás, hőemelkedés, hát- és izomfájdalom, torokfájás. A hörghurut kezdetét általában a szegycsont mögötti fájdalom, köhögés jelzi, mely kezdetben száraz, később kis mennyiségű köpet jelentkezik. A kifejezetten gennyes jellegű köpet a bakteriális felülfertőződés jele lehet. A szövődménymentes eseteknél a 3-5 napig tartó lázas állapot után a tünetek enyhülnek, a beteg láza csökken, meggyógyul. A tartós láz szövődményre, pl. tüdőgyulladásra utalhat. Nehézlégzés a légutak elzáródása következtében jelentkezhetnek.

Krónikus bronchitis

Idült bronchitisnél kezdetben a nyák fokozott termelése okoz panaszt, amely a légutakban és a légcsőben jelenlévő hám alatti nyáktermelő mirigyek felszaporodása miatt jön létre. A károsító tényezők (dohányfüst, légszennyeződés) közvetlenül vagy közvetve, az általuk előidézett gyulladás révén tönkreteszik a csillószőrös hámsejtek jelentős részét.

Mindennek eredményeképpen jelentősen romlik a hörgők öntisztító mechanizmusa. Az elzáródás kifejlődésében szerepet játszhat a hörgőnyálkahártya gyulladásos megvastagodása, a hörgők eltömődése nyákkal. Ezek a tényezők a belégzésben, de különösen a kilégzésben nehezítik a levegő áramlását, a beteg nehezebben lélegzik.

Ezek a tényezők előbb-utóbb gázcserezavarhoz és légzési elégtelenséghez vezethetnek. Enyhébb esetben csak munkavégzéskor jelentkezik a nehézlégzés, súlyos előrehaladott betegségben már nyugalomban is nehezített a légzés. A rossz légcsere miatt fokozódik a vérben a szén-dioxid és csökken az oxigén mennyisége. A folyamat előrehaladtával a jobb szívfél terhelése miatt szívelégtelenség alakulhat ki.

Az asztma

Az asztma a légutak egyik gyakori krónikus gyulladásos betegsége. A gyulladt nyálkahártya megduzzad és nyákot választ ki a légutakban, ezáltal tovább fokozva a légutak szűkületét. A gyulladt légutakban jelenlévő fehérvérsejtek aktiválódása készteti a hörgők simaizomzatát görcsös összehúzódásra. A hörgőszűkületet a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál nagyobb mellkasi nyomás tovább fokozza, ezért nem tudja megfelelően kilélegezni elhasznált levegőjét az asztmás beteg. Tünetei kisfokú nehézlégzéstől kezdve súlyos légzési elégtelenségig terjedhetnek. Egyes esetekben az asztmás roham az életet veszélyezteti. Az asztmás roham közvetlen kiváltó oka lehet virágpor, házi por, illetve a benne lévő atkaürülék, állatszőr, füst, hideg levegő, fizikai terhelés vagy stressz.

Tüdőgyulladás (Pneumónia)

A tüdőgyulladás a tüdőszövet gyulladása. A tüdőszövet mellett érintettek lehetnek a hörgők és a hörgők körüli szövetek is. Jelentkezhet akut vagy idült lefolyású kórképként. A tüdőgyulladás pneumococcus és atípusos baktériumok által okozott fertőzés következtében alakulhat ki, de lehet vírusos eredetű is.

A vírusos tüdőgyulladás influenzaszerű tünetekkel indul, vagyis száraz köhögés, fejfájás, hőemelkedés vagy láz, izomfájdalom és fáradtság jelentkezhet. A betegség előrehaladása során légszomj, köhögés és kis mennyiségű fehér köpet társulhat a fentiekhez. Vírusos tüdőgyulladásnál nagy a másodlagos bakteriális tüdőgyulladás kialakulásának kockázata is.

Szamárköhögés

A szamárköhögés súlyosan fertőző bakteriális betegség, a Bordetella pertussis baktérium okozza. Kezdeti tünetei az orrfolyás, láz, köhögés. Később rohamokban jelentkező köhögés, hetekig elhúzódó kórlefolyás jellemzi. A köhögés tíz hétig vagy még tovább is eltarthat. A beteg köhögése annyira súlyos lehet, hogy ez erőlködéstől hányhat, bordája törhet vagy kimerülhet. Az egyévesnél fiatalabb csecsemőknél előfordulhat, hogy csak kicsit vagy egyáltalán nem is köhögnek, hanem helyette időnként kimarad a légzésük. A megfertőződés és a tünetek megjelenése között általában hét-tíz nap telik el. A betegséget az is elkaphatja, akit korábban beoltottak, de a tünetei jellemzően enyhébbek lesznek.

Gégegyulladás

A gége gyulladásának leggyakoribb oka vírusfertőzés, mint pl. a megfázás, influenza. Két nagy csoportját különböztethetjük meg, az akut valamint a krónikus gégegyulladást. Az előbbi általában felső légúti hurutokkal együtt fordul elő, ritkán jelentkezik egyedülálló kórképként.

Az akut gégegyulladás kezdeti jelei a rekedtség és köhögési inger, melyhez gégetájéki fájdalom társul. A rekedtség igen változó mértékű lehet, akár a teljes beszédképtelenségig is terjedhet.

A krónikus gégegyulladás már egy elhúzódó megbetegedés, amelynek hátterében a dohányzáson kívül esetleges munkahelyi ártalmak, irritáló anyagok belégzése, valamint az erőltetett beszéddel járó foglalkozások is állhatnak. A krónikus gégegyulladás tünetei az enyhe fokú rekedtség, hangváltozás, száraz köhécselés, gombócérzés, kaparó érzés, enyhe fájdalom.

Gyermekkorban előfordulhat néhány igen veszélyes formája, amely adott esetben akár halálos szövődménnyel járhat, pl. krupp.

Prospan® szirup borostyánlevél száraz kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS MELLÉKHATÁSOKRÓL
OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG
KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!

Alpen Pharma Kft.
1095 Budapest, Soroksári út 48.
Telefon: + 36 1 950 9276
ALPEN/PROSPAN/2022/02/01 Lezárás dátuma: 2022. 02. 23.
Copyright © 2020 Alpen Pharma Kft.
Menü